Vissza a creativiky.hu oldalra!

Részletes magyarázatok

Részletes magyarázatok

Ez a program az olajokban lévő zsírsavak mennyisége alapján különböző számadatokat állapít meg, a várható szappan tulajdonságaira. Ezek a számok, amiket a dobozokban láttok kizárólag a zsírsavösszetételre vonatkoznak.

Miért fontos ezt leszögezni? Mert a szappan tulajdonságait nemcsak a benne lévő zsírsavak aránya határozza meg. Nagyon sok anyag van még az olajokban oldva, ami változatlanul éli túl az elszappanosodást. Ezek gyakran vitaminok, vagy egyéb bőrtápláló anygok. Ezek természetesen nem szerepelnek ebben a programban, ezért az itt található értékeket (főleg ami a bőrápolásra vonatkozik) nagy-nagy fenntartással kell fogadni.

Különösen sok ilyen van a viaszokban (lanolin, méhviasz, fenőgyanta, jojóbaolaj). Ezek általában más olajsavakat is tartalmaznak, emiatt a melletük lévő 0-k nem a tulajdonságok, csak a zsírsavak hiányát mutatják. Ők egyszerűen nem kategorizálhatók ezzel a programmal.

A zsírsavakról és az olajsavakról, illetve ezek kémiai szerkezetéről a megfelelő linkeken olvashattok... itt csak annyit, hogy a linolénsav az egyik legfontosabb képviselője azoknak a híres omega 3 zsírsavaknak. és még annyit, hogy pl. a mustármagolaj oszlopában az "olajsav" címszó alatt található számok közül az első az olajsavra, a második a másik leggyakoribb egyszeresen telítettlen omega-9 zsírsavra, az erucénsavra vanatkozik. Ez a program tehát nemcsak szappanreceptszámításra használható, hanem arra is, hogy megtudjuk belőle, melyik zsírral, olajjal  legegészségesebb elkészíteni az ételeinket...

A táblázatban szereplő számok a különböző zsírsavak mellett tipikus koncentrációk, tömegszázalékban. Ha összeadjuk őket, szinte sose jön ki éppen 100, a maradék az elszappanosíthatatlan összetevők, amikről nem tudunk semmi tipikusat mondani. Ezek ugyan fontos bőrápoló anyagok lehetnek, de nem határozzák meg alapjaiban a készülő szappan tulajdonságait.

Most nézzük a zsírsavösszetételből adódó tulajdonságokat sorban (zárójelben a tapasztalat szerinti ideális értékek):

Keménység (29-59): Ha túl kicsi ez az érték, akkor a szappan krémes állagú marad, és nehéz lesz kiszedni a formából. Ez lehet akár cél is: így készülnek a krémszappanok. De ha szilárd szappant szeretnénk, akkor tartsuk ezt a számot a kijelőlt határok között... (számítása: laurinsav+mirisztinsav+palnitinsav+sztearinsav)

Tisztító hatás (12-22): Az olajsavak nem mindegyike oldja egyformán a zsírcseppecskéket. a legjobban a rövid(ebb) szénláncú karbonsavak tudják emulgeálni a bőrön előforduló szennyeződéseket.  Azokból az olajokból készült szappanok tisztítanak tehát a legjobban, amik ezeket a zsírsavakat tartalmazzák: kókuszolaj, vaj, babassu olaj, vagy pálmamagolaj. Az utóbbi kettő sajnos sehol nem kapható itthon, ezért nem is kerültek fel a fenti listára. Vigyázzunk azonban a tisztító hatással: ha olyan szappant készítünk, aminek túl sok laurin-és mirisztinsav van, akkor  ez a bőrünkről nagy mennyiségben távolítja el a hasznos védőréteget is: irritálhatja a bőrünket. (számítása: laurinsav+mirisztinsav)

Habzás (14-46): Nagy, buborékos habot ugyanazok az olajsavak okoznak, mint amik a legjobban tisztítanak, meg persze a ricinolénsav, ami szuper emulgeátor. Vigyázzunk azonban a csodaszernek számító ricinusolajjal: extrém módon lágyítja a szappant. A fenti listán szereplő "0" keménység csalóka: lehet hogy inkább -10-et kéne írni helyette. (számítása: laurinsav+mirisztinsav+ricinolénsav)

Krémes hab (16-48): A sztearinsav és a palmitinsav is habzik, de nem nagy buborékokat, inkább krémes finom, kis-buborékos, de stabilan megmaradó habot képez. Azok a szappanok, amelyekben ezek a zsírsavak vannak többségben, igazi finom habot képeznek, vagy csak kicsit habzanak. A tej hozzáadása a szappanokhoz szintén ezt a hatást erősíti. (számítása: palnitinsav+sztearinsav+ricinolénsav)

Bőrápoló tulajdonságok (44-69): Ez főként a szappan bőrpuhító és hidratáló hatásának mérőszáma, nem a valódi bőrtápláló hatás. Hívhatnánk inkább "hidratáló hatásnak" is. (számítása: ricinolénsav+olajsav+linolsav+linolénsav)

INS (136-170): Ez egy tapasztalati szabály. Dr. Robert S. McDaniel alkotta meg a könyvében, és főként annak a problémának a a megoldására szolgál amit kezdő szappanfőzők olyan gyakran elkövetnek: hogy olyan lágy szappant készítenek, ami nem jön ki a formából. A számolása azon egyszerű megfigyelésen alapul, hogy minél nagyobb a SAP és minél kisebb a jódszám, annál keményebb egy szappan. Számítása egyszerű: A KOH -ra vonatkozó elszappanosítási számból kivonjuk a jódszámot. Persze ez így túl durva számolás lenne, ezért a szerző megengedte magának, hogy tapasztalata alapján módosítsa ezeket az értékeket. Az itt látható számok az ő könyvéből származnak, kivéve ahol azok nem szerepelnek, ilyenkor a fent leírt módszert alkalmaztuk...Minél nagyobb az INS, annál keményebb a szappan.

Jódszám (41-70): Az az ökölszabály, hogy minél kisebb ez az érték, annál keményebb a szappan. Tulajdonképpen azt mutatja meg, hogy 100 g olaj hány g jóddal reagál. A reakció során a kettős kötések felvesznek 1 jódmolekulát (2 db jódatomot). Majd megmutatom a szótárban ha lesz időm...

Szeretném megköszönni a Soapcalc.net csapatának, hogy megcsinálták a programjukat. Ez a program ugyan nem egyszerű magyar fordítása annak, de le se tagadhatnám, hogy az ötlet és a számadatok nagy része tőlük származik...